Auguste COMTE

23.tétel: Auguste COMTE (1798-1857)

Pozitivizmus és tudományfilozófia

Ø  Montpellier-ben született royalista érzelmű, szigorúan vallásos családban k

Ø  középiskolai tanulmányait a helyi liceumban végezte, majd 1814-től az Ecole Politechnique diákja lett (itt matematikát tanult àaz elavult vizsgarendszer elleni tiltakozás miatt kizárták a tanintézetből

Ø  1817-től Henri de Saint-Simon, utópista gondolkodó (1760-1825) személyi titkára lett à nagy hatást gyakorolt Comte-ra

Ø  egyes kutatók körében feltámadt a gyanú, miszerint Comte a mester tanait vette át, illetve fejlesztette tovább, ezek a következő gondolatok:

»   A történelem az emberi értelem fejlődésének folyamata

»   A filozófia feladata a tökéletes társadalom megalapozása

»   Az emberi megismerésnek és a társadalom történetének egyaránt három fázisa van

Ø  1848-ban létrehozta a Pozitivista Társaságot

Ø  1851-től III. Napóleon buzgó híveként a pozitív vallás megteremtésén fáradozott àe vallás értelmében a legfelsőbb lényeg felé irányuló szeretetre kell támaszkodnia az emberiségnek, ennek kapcsán az intellektus a szívnek és az erkölcsiségnek rendelődik alá, s így többet nyújthat, mint a puszta tudomány

Ø  Főbb művei:

»   A pozitív filozófia tanfolyama I-VI.

»   A pozitív politika rendszere, avagy szociológiai értekezés

»   Beszéd a pozitív szellemről

Ø  Comte-ot a pozitivizmus megalkotására Saint-Simonon kívül Bacon, Galilei és Descartes gondolatai is ösztönözték

Ø  a pozitivizmus a ’positivus = tényleges, állított’ kifejezéstől kölcsönözte a nevét, s a pozitív szó a pontos, reális, hasznos és bizonyos értelemben használatos az irányzaton belül à az ilyen (pozitív) ismeretek adják a kiindulópontot, illetve minden ismeret, kijelentés igazságának fokmérője is egyben, hiszen csak az tekinthető igaznak, amelyet vissza lehet vezetni "valamely különös vagy általános tény egyszerű kimondására", azaz egyszerű pozitív tényekre

Ø  a pozitivizmus célja a tudományos és objektív szemléletmód kialakítása, egy olyan világnézeti szempontból semleges filozófia és tudomány létrehozása, mely mentes mind az idealizmustól, mind a materializmustól

Ø  a filozófia tárgyának az embert tekinti, de az embert nem egzisztenciális, hanem tudományos szempontból vizsgálja

Ø  az irányzat az ismeretelméleti fenomenalizmus alapján a jelenségekre korlátozott érzéki tapasztalatot teszi meg a megismerés alapjául, módszere pedig az indukció, ezáltal a világot a természet felől kívánja értelmezni, mégpedig természettudományos módszerek segítségével

Ø  tudományfelfogásában elveti a forradalmi jellegű változásokat, ehelyett a kumulatív (mennyiségi) jellegű evolúciós fejlődés elvét követi

Ø  az egységes tudomány koncepciója szerint mind a természettudományok, mind a társadalomtudományok azonos, mégpedig természettudományos módszertani elvek szerint kell, hogy működjenek (ld. társadalomfizika, azaz a szociológia tudománya)

Ø  a pozitivizmus - és Comte személyes álláspontja szerint is - a tudomány feladata nem az elméleti fejtegetések és a magyarázat, hanem a leírás és az előrelátás: "Lássunk, hogy előreláthassunk."(Comte) àa tudományos törvényszerűségek sem mások mint a feltárt tények közti állandósult funkcionális kapcsolatoknak a megragadása (vagyis állandósult szabályszerű kapcsolatok).

Ø  Comte az emberi társadalom fejlődése során három szakaszt, stádiumot különböztetett meg:

1) teológiai (vagy fiktív) szakasz, avagy a hadakozás kora: Kezdetben az emberek a természeti jelenségeket természetfeletti lények művének (személyes erők hatásának) tulajdonítják.(Ld. mítoszok, vallási hiedelmek) A képzelőerő túlsúlya érvényesül a megfigyelés helyett.

2) metafizikai vagy absztrakt szakasz: átmeneti korszaknak tekinthető, melyben a képzelőerő ugyan még domináns szerepet játszik, de az absztrakt fogalmak (természet, erő, lényeg stb.) által magyarázzák a természeti jelenségeket, s ezáltal a megfigyelés is némi szerephez juthatott. Ebben a stádiumban már nem a katonák, hanem a jogászok képviselik a világi hatalmat.

3) pozitív vagy reális szakasz: Az arab természettudományoknak az európai elterjedése, s a communa-mozgalom hatására bekövetkezhetett a tudomány és a békés termelés korszaka. A tudományos vizsgálódás már a közvetlenül adott jelenségekre vonatkozik, s megfigyelés, kísérletezés és összehasonlítás révén megszületnek az egyetemes törvényszerűségek, azaz a képzelőerő háttérbe szorult (ha még teljesen meg nem is szüntethető). A filozófia itt válik a legegyetemesebb pozitív tudománnyá, mely képes egységbe fogni a szaktudományok módszerét és eredményeit. Mindezek hatására az ember képes lesz uralni a természetet. A társadalmi életfeltételek javításának legfontosabb eszköze pedig a szociológia lesz, mely nem más, mint az emberi viszonyok egészéről szóló tudomány, (mely ugyan még nem érte el a pozitív tudomány állapotát).

Ø  Comte nagy hatást gyakorolt az angol filozófiára, elsőosrban J.S.Millre és H.Spencerre, illetve meghatározta a 19.sz-i európai társadalom gondolkodásmódját (Még Marx sem kerülhette meg a comte-i nézetek bírálatát.)