23.tétel:
Auguste COMTE (1798-1857)
Pozitivizmus és tudományfilozófia
Ø
Montpellier-ben született royalista érzelmű,
szigorúan vallásos családban k
Ø
középiskolai tanulmányait a helyi liceumban
végezte, majd 1814-től az Ecole Politechnique diákja lett (itt matematikát
tanult àaz
elavult vizsgarendszer elleni tiltakozás miatt kizárták a tanintézetből
Ø
1817-től Henri de Saint-Simon, utópista
gondolkodó (1760-1825) személyi titkára lett à nagy hatást gyakorolt
Comte-ra
Ø
egyes kutatók körében feltámadt a gyanú,
miszerint Comte a mester tanait vette át, illetve fejlesztette tovább, ezek a
következő gondolatok:
» A
történelem az emberi értelem fejlődésének folyamata
» A
filozófia feladata a tökéletes társadalom megalapozása
» Az
emberi megismerésnek és a társadalom történetének egyaránt három fázisa van
Ø
1848-ban létrehozta a Pozitivista Társaságot
Ø
1851-től III. Napóleon buzgó híveként a pozitív
vallás megteremtésén fáradozott àe vallás értelmében a
legfelsőbb lényeg felé irányuló szeretetre kell támaszkodnia az emberiségnek,
ennek kapcsán az intellektus a szívnek és az erkölcsiségnek rendelődik alá, s
így többet nyújthat, mint a puszta tudomány
Ø
Főbb művei:
» A
pozitív filozófia tanfolyama I-VI.
» A
pozitív politika rendszere, avagy szociológiai értekezés
» Beszéd
a pozitív szellemről
Ø
Comte-ot a pozitivizmus megalkotására
Saint-Simonon kívül Bacon, Galilei és Descartes gondolatai is ösztönözték
Ø
a pozitivizmus a ’positivus =
tényleges, állított’ kifejezéstől kölcsönözte a nevét, s a pozitív szó a
pontos, reális, hasznos és bizonyos értelemben használatos az irányzaton belül à
az ilyen (pozitív) ismeretek adják a kiindulópontot, illetve minden ismeret,
kijelentés igazságának fokmérője is egyben, hiszen csak az tekinthető igaznak,
amelyet vissza lehet vezetni "valamely különös vagy általános tény
egyszerű kimondására", azaz egyszerű pozitív tényekre
Ø
a pozitivizmus célja a tudományos és
objektív szemléletmód kialakítása, egy olyan világnézeti szempontból semleges
filozófia és tudomány létrehozása, mely mentes mind az idealizmustól, mind a
materializmustól
Ø
a filozófia tárgyának az embert tekinti, de az
embert nem egzisztenciális, hanem tudományos szempontból vizsgálja
Ø
az irányzat az ismeretelméleti fenomenalizmus
alapján a jelenségekre korlátozott érzéki tapasztalatot teszi meg a
megismerés alapjául, módszere pedig az indukció, ezáltal a világot a
természet felől kívánja értelmezni, mégpedig természettudományos módszerek
segítségével
Ø
tudományfelfogásában elveti a forradalmi jellegű
változásokat, ehelyett a kumulatív (mennyiségi) jellegű evolúciós fejlődés
elvét követi
Ø
az egységes tudomány koncepciója
szerint mind a természettudományok, mind a társadalomtudományok azonos, mégpedig
természettudományos módszertani elvek szerint kell, hogy működjenek (ld.
társadalomfizika, azaz a szociológia tudománya)
Ø
a pozitivizmus - és Comte személyes álláspontja
szerint is - a tudomány feladata nem az elméleti fejtegetések és a magyarázat,
hanem a leírás és az előrelátás: "Lássunk, hogy
előreláthassunk."(Comte) àa tudományos törvényszerűségek sem mások mint a
feltárt tények közti állandósult funkcionális kapcsolatoknak a megragadása
(vagyis állandósult szabályszerű kapcsolatok).
Ø
Comte az emberi társadalom fejlődése során három
szakaszt, stádiumot különböztetett meg:
1)
teológiai (vagy fiktív) szakasz, avagy a hadakozás kora: Kezdetben az
emberek a természeti jelenségeket természetfeletti lények művének (személyes
erők hatásának) tulajdonítják.(Ld. mítoszok, vallási hiedelmek) A képzelőerő
túlsúlya érvényesül a megfigyelés helyett.
2)
metafizikai vagy absztrakt szakasz: átmeneti korszaknak tekinthető, melyben
a képzelőerő ugyan még domináns szerepet játszik, de az absztrakt fogalmak
(természet, erő, lényeg stb.) által magyarázzák a természeti jelenségeket, s
ezáltal a megfigyelés is némi szerephez juthatott. Ebben a stádiumban már nem a
katonák, hanem a jogászok képviselik a világi hatalmat.
3)
pozitív vagy reális szakasz: Az arab természettudományoknak az európai
elterjedése, s a communa-mozgalom hatására bekövetkezhetett a tudomány és a
békés termelés korszaka. A tudományos vizsgálódás már a közvetlenül adott
jelenségekre vonatkozik, s megfigyelés, kísérletezés és összehasonlítás révén
megszületnek az egyetemes törvényszerűségek, azaz a képzelőerő háttérbe szorult
(ha még teljesen meg nem is szüntethető). A filozófia itt válik a
legegyetemesebb pozitív tudománnyá, mely képes egységbe fogni a szaktudományok
módszerét és eredményeit. Mindezek hatására az ember képes lesz uralni a
természetet. A társadalmi életfeltételek javításának legfontosabb eszköze pedig
a szociológia lesz, mely nem más, mint az emberi viszonyok egészéről szóló
tudomány, (mely ugyan még nem érte el a pozitív tudomány állapotát).
Ø
Comte nagy hatást gyakorolt az angol
filozófiára, elsőosrban J.S.Millre és H.Spencerre, illetve meghatározta a
19.sz-i európai társadalom gondolkodásmódját (Még Marx sem kerülhette meg a
comte-i nézetek bírálatát.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése