28.tétel: Friedrich
Nietzsche
Ø
Röckenben született protestáns lelkész
családban. Szellemi fejlődésére döntő hatást gyakorol Schopenhauer A világ mint
akarat és képzet c. műve. Filozófiáját meghatározta még Richard Wagnerrel való
találkozása is. Végül teljesen elfordul tőle, mert nem tudta megbocsátani neki,
hogy olyan erkölcsi értéket látott a kereszténységben, ami fölülmúlja a vallás
teológiai hiányait.
Ø
Utolsó korszakában írja fő műveit:
Imigyen szóla Zarathustra, Túl jón és rosszon, A hatalom akarása, Az
antikrisztus.
Ø
Nietzsche egyik nagy dilemmája: hogyan
lehet legyőzni a pesszimizmust? A görög drámáknak szerinte a dionüsszoszi erők
(zene, tánc, tragédia) győzik le a pesszimizmust. A wagneri művészetet ennek
folytatásaként értelmezte. Mikor rájön, hogy Wagner a keresztény eszmékhez
vonzódik, kapcsolatuk megszakad. Nietzsche a művészetből a tudományba menekül.
Főleg az erősebb fennmaradásáról vallott darwini felfogás gyakorol rá hatást.
Ø
Élete és művei tele vannak
ellentmondásossággal. Bár igent mond a dionüszoszi szellemre, mégis elfordul
ettől az életformától, élete nagy részét társadalomkívüliségben éli le. A
kereszténység elleni hadakozása sem szakította el teljesen attól a hittől,
amelyben felnőtt.
Ø
Imigyen szóla Zarathustra
o
Világirodalmi rangú alkotás.
o
Zarathusztra óperzsa vallásalapító.
Leszáll elmélkedése hegyéről, hogy a néphez szóljon, de az nem figyel rá, hanem
egy kötéltáncost bámul, aki hirtelen lezuhan és meghal. Borzalmas az ember
élete és mindig értelem nélkül való. Meg akarja tanítani az embert élete
értelmére, aki az emberfölötti ember. Találkozik egy kolduló szenttel és
felkiált: Istent meghalt!
o
Az Isten meghalt, de az ember él, akinek
nagysága abban van, hogy nem cél, hanem híd, átmenet és pusztulás. Az
átlagember képtelen arra, hogy az önmagának értéket adó életet megteremtse.
o
Az emberfeletti ember pedig még nem
született meg.
o
Zarathustra Nietzsche allegorikus
alakja, aki egy új értékrend megalkotásának igényével lép fel.
Ø A
felsőbbrendű ember
o
Nietzsche kétféle erkölcsöt különböztet
meg: úri erkölcsöt és szolgaerkölcsöt.
o
Úri erkölcs: az arisztokratikus
klasszikus ókor férfias, bátor egyéniségei testesítik meg.
o
Szolgaerkölcs: az alázatot, a
lelkiismeretet, az egyenlőséget, demokráciát preferáló ember. Jézus tanaiban
rögzült.
o
Nietzsche szerint az arisztokratikus
ernyek kihalóban vannak és a csordaerkölcs terjed. Ezt kell megszüntetni. Új
erkölcs kell és ehhez új ember. Meg kell teremteni a felsőbbrendű embert, az
energia, az értelem, a büszkeség összhangjának emberét. Életcélja a hatalom
akarása és nem a boldogság. Nem elnéző sem a tömeggel sem önmagával szemben.
Célja eléréséért mindent megtesz, de barátját nem árulja el. A demokráciát ki
kell irtani, mert az a zűrzavar, a középszerűség terepe. Az igazi társadalomnak
három osztályból kell állnia: termelők, hivatalnokok, uralkodók (filozófus
államférfiak).
o
A demokrácia kiirtásának első lépése a
kereszténység megszüntetése, amely a csordaerkölcsöt előidézte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése