Sören Kierkegaard

27.tétel: Sören Kierkegaard

Ø  Koppenhágában született. Evangélikus lelkésznek készült, de ellentétei támadtak konzervatív egyházi elöljáróival.

Ø  Úgy vélte, hogy a világ nem a hiteles lét világa. Korát tragikomikusnak ítélte. Tragikus, mert a pusztulás felé megy. Komikus, mert még mindig megvan.

Ø  Nem csak a kort, hanem saját magát is szerencsétlennek tartotta.

Ø  Vagy-vagy című munkájában írja: Szerencsétlen az, aki életének tartalmát, tudatának teljességét valamilyen módon önmagán kívül bírálja. Mindig távol van önmagától, soha sincs önmaga számára jelen.

Ø  Úgy véli, hogy az élet egymást kizáró vagy-vagy-szerű alternatívák közötti választásokat kínál.

Ø  Három, a lét egyre magasabb szféráját alkotó stádiumot különböztet meg: az esztétikait, az etikait és a vallásit.

Ø  Az esztétikai életszféra a romantika életszemléletét példázza. Megtestesítője Don Juan, aki a pillanatnak él, az élet értelmét az erotikus szerelem örömeinek halmozásában látja.

Ø  Az etikai stádium a házasságot kínálja mint két ember szabadon választott kapcsolatát. Etikai tartalma az első szerelmen alapul és a feleségért és gyermekért vállalt felelősségben válik teljessé.

Ø  A vallási stádiumban az ember túl tud lépni az etikai nézőponton, az emberin, hiszen lényege szerint az Istennek való alávetettség. A hit félelmet vált ki, nem életforma, ahogy a szerelem sem.

Ø  A szorongást és a félelmet elkülöníti. A szorongást az eredendő bűnből vezeti le, mint a létnek a semmivel való szembesülését. A félelmet pedig konkrét tárgyi hatás következményének tekinti.