4.tétel: Hérakleitosz,
Empedoklész, Anaxagorasz
Ø epheszoszi Hérakleitosz (kb. 530-470)
o
150
fragmentum maradt ránk tőle
o
a
tüzet tartotta arkhénak (a legdinamikusabb, legtünékenyebb elem)
o
A
tűzből levegő, víz és föld keletkezik, és viszont. A folyamat körforgás jellegű
és az egész világ részt vesz benne
o
A
nyugalom lehetetlen. A látszólagos egyensúly csak az ellentétek állandó
fezsültségének köszönhető.
o
leghíresebb
mondatai:
~
pl.
„minden folyik” à panta rhei, állandó körforgás, de
nem történik meg kétszer ugyanaz
~
„ugyanazokba
a folyamokba lépünk és mégsem ugyanazokba lépünk, vagyunk is, meg nem is
vagyunk.”
~
a
kozmosz az „örökké élő tűz, mely fellobban mértékre és kialszik mértékre”
Ø Empedoklész (kb. 490-430)
o
Tanítása
szerint a gömb alakú kozmosz (az „egy”) négy elemből: föld, víz, levegő, tűz (a
„több”) áll.
o
Az
elemeket két erő: a Szeretet és a Viszály (vagy Gyűlölet) mozgatja.
o
A
Szeretet hatására az elemek homogén tömeggé keverednek, a Viszály ellenben újra
négy különálló elemmé bontja ezt a masszát.
o
A
mindenségbe kívülről nem kerül be semmi, és ugyancsak semmi nem kerül a
mindenségen kívülre.
o
A
kozmikus ciklus elképzelése szerint a négy elem: föld, víz, levegő, tűz a két
erőnek, a Szeretetnek és a Viszálynak a hatására egyetlen alakzattá egyesül,
majd négy szeparált elemmé válik szét.
o
Ez
a két periódus: a keveredés és a szétválás alkot egyetlen kozmikus ciklust. A
ciklus során az univerzum négy különböző állapotot vesz föl: (1) a Szeretet
uralma: a tökéletes homogenitás; (2) a Viszály támadása: a kezdődő
heterogenitás; (3) a Viszály uralma: a tökéletes heterogenitás; (4) a Szeretet
támadása: a kezdődő homogenitás.
o
A
kozmosz, amelyben élünk, a két átmeneti állapot valamelyikében létezik. - A
dolgok Empedoklész szerint keletkeznek, a szónak abban az értelmében, hogy az
örökké létező elemek keveredése mindig más és más lényeket alkot; másfajta
elemkombinációk alakulnak ki, és ugyanazon elemek alkotják a kombinációkat.
o
Így
az élőlények születését is Empedoklész a testüket alkotó elemek keveredésére
vezeti vissza.
o
A
halandók keletkezését az elemek egyesülése hozza létre és pusztítja el,
pusztulásukat pedig az elemek elkülönülése hozza létre és pusztítja el.
o
Az
organizmusok jelenlegi formái és fajtái egy keletkezési folyamat negyedik
stádiumában jöttek létre.
o
Először
ugyanis különálló, magányosan bolygó testrészek alakultak ki az elemekből,
amelyek - életképtelennek bizonyulván - elpusztultak. A második stádiumban
szörnyetegek jöttek létre, például ökörfejű emberek és emberfejű ökrök, amelyek
szintén életképtelen alakzatok voltak. Később teljes lények keletkeztek,
amelyek már a jelenlegi organizmusokra hasonlítottak, ám nem volt nemük. Végül
pedig kialakultak a számunkra ismeretes élővilág formái.
o
A
stiláris dúsításnak ez a technikája, amelyet amplifikációnak nevezünk,
később a görög retorika egyik leghatásosabb meggyőzési eszköze lett. (A
hagyomány szerint éppen Empedoklész tanítványa, Gorgiasz dolgozta ki elsőként a
görög retorika eszköztárát és elméletét.) Arisztotelész fogalmazta meg azután
szabályként, hogy a filozófiában retorikus érveket nem szabad, a retorikában
filozófiai érveket nem érdemes alkalmazni.
Ø Anaxagorasz (kb. 500-428)
o
A Kr. e. V. században a filozófiai gondolkodás
stílusa és problémaköre eleinte lassanként, majd hirtelen megváltozik. A
természetfilozófiai kérdések tárgyalása eleinte megmarad, de egyre inkább egy
általános felvilágosító világmagyarázat jellegét veszi fel.
o
Szerinte a Nap nem más, mint egy izzó kődarab, a
Hold pedig földből van. E tanításáért istentagadás vádjával száműzték Athénból.
o
Semmi sem keletkezik, és semmi sem múlik el,
tanította: Empedoklész elemei maguk is összetettek.
o
A dolgok végtelenül kicsiny, azonos nemű
részecskéiben (később Arisztotelész „homoiomeriák” névvel illette őket)
végtelen sok magvacska van, a változáskor ezek alakulnak át egymásba. A
dolgokat a nusz (értelem, törvény) mozgatja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése