Ókori görög filozófia (a Milétoszi iskola: Thalész, Anaximandrosz, Anaximenész)

2.tétel: Ókori görög filozófia (a Milétoszi iskola: Thalész, Anaximandrosz, Anaximenész)

Ø  Milétosz a görög gyarmatosítás idején emelkedett fel, rendkívül sok gyarmata volt és itt alakult a filozófiatörténet első iskolája. Első fizikusa volt például Thalész.  Ekkor még fizikusnak nevezték az iskola tanulóit, csak később nevezik át őket filozófusoknak. [Hérakleitosznak köszönhetően]

Ø  Milétosz fizikusai a hétköznapi ismereteken túl a természet felé fordultak és jelentős munkát végeztek a tudományos gondolkodás megalapozásában. Az archét keresték: vagyis  a valóság egységét biztosító őselvet.

Ø  Az iskola felfogására a naiv materializmus volt jellemző: vagyis az őselvet anyagi természetűnek tartották, amely örök mozgásban és változásban van. De ezen a felfogásuk valódiságát soha nem ellenőrizték le.

Ø  A görög filozófia első korszaka (VI-V. század)

o   preszókratikus (Szókratész előtti) filozófia à Thalész, Anaximandrosz, Anaximenész, Püthagorasz, Xenophanész, Hérakleitosz, Permenidész, Zénon, Empedoklész, Anaxagorász, Démokritosz

o   kr.e. 399. – Szókratész halála (öngyilkosságra ítélés)

o   a preszókratikus filozófia forrásai:

~   kr.e. IV. és VI. század között íródott művek à 1000 év

~   legfontosabb forrásaink: Arisztotelész és tanítványainak művei (Arisztotelész Platón tanítványa volt, P. pedig Szókratészé)

o   a források preszókratikus tanításokra vonatkozó közlései az ún. testimóniumok = tanúságtételek

~   ismertetések, parafázisok (az elolvasott, értelmezett szöveg saját szavakkal való leírása, lényege), értelmezések

~   a korai filozófusok saját szavait őrző idézetek a fragmentumok (=töredék) à nem ismerjük a szövegkörnyezetet

Ø  A jóniai természetfilozófia

o   naiv természetbölcselet és erkölcsfilozófia (nincs komoly alátámasztás, bizonyítás)

o   tudomány, filozófia, etika itt még nem különíthető el egymástól

o   tanításuk középpontjában a kozmosz (a rendezett világegyetem) létrejöttének, működésének és megismerésének a magyarázata áll

~   nem istenekkel magyarázzák

~   nem a káosz, hanem rendezettség elmélete

~   természetes elemek pl víz, holdfogyatkozás …

~   nem volt elterjedt a hétköznapi életben (ott istenközpontú világkép)

o   a kozmosz filozófiai jelentése: „a mindenség szerkezete”

o   a kozmosz az arkhéból jött létre, illetve fogalmilag ezekre vezethető vissza

~   ősök, őselv, minden levezethető belőle ami keletkezett

~   „kezdet”, „elv”

~   de soha nem isten

~   filozófiai jelentése „állapot, minőség, elem vagy erő, amelyből ill. amelynek segítségével valami kialakult ill. fennáll”

Ø  Az ún. milétoszi iskola képviselői:

o   Thalész (kb. 625-545) à arkhé a víz

o   Anaximandrosz (kb. 610-545)

~   Thalész tanítványa volt

~   arkhé: ún. apeiron („határtalan”)

~   földi és égi térképet készített

~   bevezette a napórát Hellászban

~   elméletet állított fel az égitestek keletkezéséről

~   ő kutatta elsőként az égitestek Földtől való távolságát

~   szerinte a Föld nem tányér alakú, mint ahogy korábban gondolták, hanem gömb és nem vízen lebeg, hanem az űrben

~   azt állította, hogy az ember, mint minden szárazföldi lény, a víznek halszerű lakóiból keletkezett

~   Anaximandrosz fejlődés eredményének tekinti az élőlényeket

o   Anaximenész (kb. 585-525)

~   felismerte, hogy a Nap sajátfényű égitest és a Hold tőle nyeri a fényét

~   az arkhét a levegőben vélte megtalálni, melyből sűrűsödés és ritkulás révén a szél, a felhők, a víz és a föld állt elő

~   „Az emberi lélek is levegő”

~   az egész természet átlelkesítése à hülozoizmus („hülé”=anyag, „zoon”=élet, élőlény)