Platón

7.tétel: Platón

Ø  Szókratész tanítványa volt, politikai pályára készült.

Ø  Ellátogatott Itáliába is, ahol a püthegoreusok tanaival ismerkedett meg.

Ø  Iskolája az Akadémia, amely filozófiai iskola volt és közel 900 évig állt fenn.

Ø  Az idősödő Platón már osztotta Szókratész gondolatát, miszerint a tisztességes embernek a politikai élettől távol kell maradnia.

Ø  Művei, dialógusai szinte hiánytalanul fennmaradtak, amelyben beszélgető partnere legtöbbször Szókratész.

Ø  Munkássága négy szakaszra osztható: 1.: szókratészi korszak 2.:átmeneti korszak 3.: harmadik korszak és a 4.:öregkori korszak.

Platón ideavilága:

Ø  elsőszámú gondolati ellenfelei a szofisták voltak. Nem értette egyet Protagorásznak a homo-mensura tételével, amely kimondja, hogy: „Minden dolognak mértéke az ember, a létezőnek abban, hogy van, s a nemlétezőnek abban, hogy nincs”. Hiszen a retorika nem lehet kizárólagos módszere a filozófiának. De bizonyos nézetekben egyetértett a szofistákkal. Miszerint a valószínűséget többre tartjuk, mint az igazságot/megismerést.  Platón túllép mesterén, aki megrekedt a „Csak azt tudom, hogy nem tudok semmit!” elképzelésnél és az örök ideákban véli megtalálni a cselekvés és gondolkodás mértékét.

Ø  erosz: - ahhoz, hogy az ember fel tudjon emelkedni az ideákhoz, erőteljesen vágynia kell az érzéki világon való túllépésre és a halhatatlansághoz való eljutásra.

Ø  dialektika: - a filozofálás valódi módszere, amely lehetőséget nyújt arra, hogy közösen párbeszéd során jussunk el az egyestől az általánosig, a feltételestől a feltétlenig. Mindmáig vitatott kérdés, hogy az ideák (eszmék) valós vagy gondolati tényezők.

Ø  túlzó realizmus: - az ideákat létezőknek tartotta, amelyek az egyedi dolgokat előzi meg, afféle ősminták. A evilági létezőkről szerinte sohasem szerezhetünk biztos ismereteket.

Platón a lélekről:

Ø  Platón az emberi testet a lélek koporsójának tekintette. Platón szerint a lélek halhatatlan. Három tulajdonsága van a léleknek: gondolkodás, a vágyakozás és az akarás. De csak a gondolkodás a halhatatlan! A lélek vágyik a felemelkedés, de ehhez meg kell tisztulnia a testiségtől à katarzis Ezután visszatér az ideák közzé.

Ø  A boldogság az emberi lét célja, de nem az az ember a valóban boldog, aki kiéli vágyait, hanem aki erőfeszítéseket tesz lelkének felemelkedéséért.

Platón az államról:

Ø  Bírálta a gazdagok uralmát és a szegények kizárását. Nem jó, mert ez a pártok harcához vezet és a vezetőkön kívül mindenki szegény/koldus. Bírálta a demokráciát is, mert itt a tanárok félnek a diákoktól, az ifjak az öregek fejére nőnek és könnyen erőszakuralomba csaphat át.

Ø  Az ideális állam akkor valósul meg, ha anyagi javakat termelünk (dolgozók) fegyveres védelmet biztosítunk (harcosok) és értelmes vezetés a jellemző (uralkodók).

Platón a természetbölcselete:

Ø  A kozmoszt zárt, hierarchikusan felépülő egésznek tartotta, ahol mindennek megvan a helye. Legfelül az égi szféra, alatta a holdalatti szféra a levegővel, vízzel és földdel. Az égitestek pedig körmozgást végeznek.

Ø  Ezeken kívül jelentőset alkotott a metafizikában, pszichológiában, politikában is.